Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. - NORDA

Főbb adatok

Terület: 7.247 km²
Lakónépesség száma: 734.341 fő
Népsűrűség: 101 fő/km²
Települések száma: 357
Székhelye: Miskolc
Főbb városok: Kazincbarcika, Mezőkövesd, Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tiszaújváros
Kistérségei: Miskolci, Ózd-Putnoki, Kazincbarcikai, Szerencs-Tokaji, Mezőkövesdi, Tiszaújváros-Mezőcsáti, Edelényi, Szikszói kistérség.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország északkeleti részén helyezkedik el. Mai nevét 1950-ben kapta, Borsod, Abaúj, Torna és Zemplén megyék közigazgatási egyesítése után. A megye természetföldrajzi szempontból két nagytájhoz tartozik, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz. Területének kétharmadát hegy- és dombvidék alkotja: Bükk-hegység, Zempléni-hegység, Csereháti dombság, Borsodi dombság.

A megye az ipar egyik fellegvára volt. A rendszerváltás után válságba került a kohászat, a bányászat, a gépipar, sőt a korábban húzóágazatnak számító vegyipar termelése is visszaesett. A válság egyik súlyos következménye a nagyarányú munkanélküliség lett. A megye a gazdaság fejlesztésének, átalakításának problémáit önerőből nem képes megoldani, ezért a térség fejlesztését a kormány is támogatja.

Az észak-magyarországi régió fejlesztési programjához, amely már négy éve jól működik, az EU PHARE-forrásból 22 millió ECU támogatást nyújtott. Az elmúlt másfél évben a külföldi tőke, növekvő érdeklődést mutat a megyeszékhely, Miskolc iránt. A város tudatosan törekszik arra, hogy a Szlovákia, Ukrajna és Románia határain is átnyúló régió gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi központjává fejlődjön. Az ipar fejlesztésével kapcsolatban fontos szerepet szánnak az ipari parkok létesítésének.

A megyében két vállalkozási övezet található

• Zempléni,
• Ózd-Putnok-Észak-Hevesi (megyehatáron átnyúló), valamint

11 ipari park (megalakulásuk sorrendjében)

• 1997:
  • Ózd-Putnok,
  • Diósgyőri (Digép, Miskolc),
  • Borsodchem (Kazincbarcika)
• 1998:
  • Sajóbábony Vegyipari,
  • Tiszaújvárosi,
  • Kazincbarcikai,
  • Sátoraljaújhelyi
• 1999:
  • Szikszói,
  • Miskolc-Alsózsolcai
• 2000:
  • Encsi,
  • Mezőkövesdi Ipari Park

Ezek a területek, valamint inkubátorházak segítik a vállalkozási tevékenységet, illetve az új vállalkozások beindítását a megyében. Jelenleg 80 településen minden eddiginél kedvezőbb beruházási és térségi adókedvezményeket kapnak a befektetők. Az ipari nagyvállalatok felbomlása, a mezőgazdaság privatizációja és az egyéni vállalkozói kedv felerősödése következtében a gazdálkodó szervezetek száma ugrásszerűen megnőtt. A termőterület 610 ezer ha, melynek több mint 4 tizede erdő.

Alacsony a szőlő és gyümölcs területek aránya, pedig e két ágazat történelmi hagyományokkal rendelkezik ezen a vidéken. A szőlőterületekre jellemző, hogy a 95%-uk egyéni gazdálkodó használatában van. A táj jellegének megfelelően a megye az ország egyik legnagyobb burgonyatermő vidéke, emellett jelentős mennyiségű árpa terem.

A megye kereskedelmi szerkezete a 90-es évek közepétől folyamatosan átalakulóban van. Megjelentek a multinacionális kereskedelmi vállalatok, melyek megléte a számos előny mellett bizonyos feszültségeket is hordoznak, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások működése került veszélybe.

Magyarországon idegenforgalmi szempontból kevés vonzóbb vidék található, mint ez a megye. A megye területének negyedrészét borítja erdő, Magyarország legerdősebb tája. Ezek az erdők, festői tájak vadászatra és kiránduló turizmusra egyaránt alkalmasak.

Számos történelmi és kulturális műemlék mellett itt található a világörökség részévé választott Aggteleki-cseppkőbarlang, az Európában egyedülálló Miskolc-tapolcai barlangfürdő, Lillafüred a Palota Szállóval, a Hámori tóval és az ország legnagyobb vízesésével, az iskoláiról és kultúrájáról híres Sárospatak, a boráról világhírű Tokaj, a matyóhímzéséről közismert Mezőkövesd és a felsorolást még sokáig lehetne folytatni.