Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. - NORDA

2008. évi decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési programok

• Mik az önkormányzatok alapfeladatai, és kötelezően ellátandó feladatai ?

  1990. évi LXV. Törvény „A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei” alapján

  8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

  (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

  (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók.

  (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

• Mely pályázati jogcím takarja: Ravatalozó felújítása, építése, temető rendezés pl. temető kerítésének építése, felújítása?

  TEKI f) jogcím, CÉDE b) jogcím,

  Temető területén lévő járda, út fejlesztése engedélyezett fenti jogcímeken, feltéve, ha az önkormányzat a tulajdonos.

  A temetőhöz vezető út felújítása TEUT pályázati konstrukcióból, ha külterületen van TEKI bc) jogcímen lehetséges. Új út építése vagy LEKI a), illetve CÉDE b) jogcímhez kapcsolható.

  Más – pl. egyház - tulajdonában lévő ingatlanon megvalósuló projektre NEM pályázhat az önkormányzat.

• Mely pályázati jogcím takarja: Játszótér kialakítása?

  CÉDE ad) jogcím. Megjegyezzük, hogy a játszótér kialakítás nem minősül sporttevékenység gyakorlása infrastrukturális feltételrendszer megteremtésének (LEKI c)).

  Ha a tulajdoni lapon nincs feltüntetve a játszótér, hanem pusztán mint közterület szerepel, akkor fotó dokumentáció és képviselő testületi határozat – melyben jelzik a terület játszótér funkcióját – benyújtásával kell igazolni azt.

• Mely pályázati jogcím takarja: Önkormányzatok informatikai eszközbeszerzése (számítógép stb.) ?

  CÉDE b) és LEKI a) jogcímek

• Mely pályázati jogcím takarja: Polgárőrség számára autóvásárlás?

  TEKI bb) jogcím alatt támogatható.

• Mikor kell közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet becsatolni?

  Minden olyan esetben ahol a pályázat a településen, vagy a társulásban közoktatással összefüggő feladatot érint, függetlenül attól, hogy milyen mértékű fejlesztésről van szó a pályázónak a pályázathoz csatolnia kell a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (4) bekezdése alapján elkészítendő, a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket leíró települési/társulási közoktatási esélyegyenlőségi tervet. Ez érvényes abban az esetben is, ha például az adott intézmény nem csak közoktatással összefüggő feladatokat lát el.

  Települési önkormányzati pályázónak települési szintű közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet kötelező elkészítenie és benyújtania. Amennyiben a pályázó települési önkormányzat szerepel a 40% hátrányos helyzetű tanulói arányt meghaladó általános iskolával rendelkező települések listáján, a helyzetelemzés és a terv elkészítéséhez kötelező OKM által biztosított közoktatási esélyegyenlőségi szakértőt igénybe vennie.

  Fenntartói (pl. többcélú kistérségi) társulási pályázónak a társulásban résztvevő települési önkormányzatok összességére vonatkozó egyetlen, társulási szintű közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet kell készítenie és benyújtania. Amennyiben a társulás települései közül van olyan, amely szerepel a 40% hátrányos helyzetű tanulói arányt meghaladó általános iskolával rendelkező települések listáján, a helyzetelemzés és a terv elkészítéséhez kötelező OKM által biztosított közoktatási esélyegyenlőségi szakértőt igénybe vennie.

  A fenti két kategóriába nem tartozó (pl. megyei önkormányzati) fenntartók esetében: amennyiben a pályázat tárgyát képező intézmény székhelye szerinti település szerepel a 40% hátrányos helyzetű tanulói arányt meghaladó általános iskolával rendelkező települések listáján, a helyzetelemzés és a terv szintjének (települési, vagy intézményi) megállapításához, valamint elkészítéséhez kötelező OKM által biztosított közoktatási esélyegyenlőségi szakértőt igénybe vennie. A szakértőnek az esélyegyenlőségi helyzetelemzést és tervet jóvá kell hagynia.

  Minden más esetben a pályázóknak (a pályázat tárgyát képező intézményre vonatkozó) intézményi szintű közoktatási helyzetelemzést és intézkedési tervet kell készíteniük és benyújtaniuk.

  A tervet a képviselő testületnek kell megvitatnia és elfogadnia, jóváhagynia, függetlenül attól, hogy szakértőt igénybe vettek-e vagy sem.

  Az érintett pályázóknak az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményétől az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.-től az esely.terv@educatio.hu email címen kell igényelniük a közoktatási esélyegyenlőségi szakértők kijelölését, legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző 15 munkanappal.

• Saját forrás feltüntetése a költségvetési rendelet soraiban?

  A pályázat 2. sz. melléklete az önkormányzat/jogilag önálló társulás 2008. évi jóváhagyott költségvetési rendelete, melyben fejlesztési előirányzatként/ fejlesztési célú tartalékként szerepel a pályázatban megjelölt fejlesztés.

  Amennyiben ez a megjelölés általános jellegű, – pl. pályázati önrész stb. van beírva – úgy a képviselő testület határozata szükséges arról, hogy az adott, konkrét pályázatra mekkora összeget különített el az önkormányzat.

  Amennyiben saját forrást biztosít a fejlesztéshez, a pályázó - közös beruházás esetén valamennyi - önkormányzat rendeletének beruházási feladattal kapcsolatos mellékleteinek hitelesített másolata is szükséges. (Elegendő a rendelet szöveges része és a fejlesztéshez kapcsolódó mellékletek csatolása.)

• Karbantartás egyik pályázati konstrukció keretén belül sem támogatható!

  Karbantartás – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3 § (1) bekezdése alapján -: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.

ÉMOP

• A 3-a prioritásban a városrehabilitációs projektek kapcsán a kiírásokhoz tartózó útmutatókban (3.11 és 3.1.2/A, illetve 3.1.2./C) megjelent fajlagos költségekkel kapcsolatban kérünk arra vonatkozóan állásfoglalást, hogy az adatok között szereplő referenciaértékek nettó vagy bruttó költségek-e, azaz tartalmazzák-e az ÁFA-t, valamint az építmények esetén a nettó alapterületre vonatkozna-e?

  A 2009-ben megjelentetett városrehabilitációs témájú útmutatókban szereplő fajlagos költség táblázatok értékei nettóban kerültek megadásra, azaz a referenciaértékek az ÁFA-t nem tartalmazzák, az alapterületre vonatkoztatható referenciaértékek pedig a nettó alapterületre (így az épülethomlokzatok megújítása is a homlokzat felületére) vonatkoznak.