Terület: 3.637 km2
Lakónépesség száma: 324.096 fő
Népsűrűség: 89 fő/km2
Települések száma: 118
Székhelye: Eger
Főbb városok: Gyöngyös, Hatvan, Heves
Kistérségei: Bélapátfalvai, Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi, Pétervásári kistérség
Heves az ország kisebb megyéi közé tartozik. Az Északi-középhegység közepén, a hozzá csatlakozó alföldi peremen terül el. Felszínét fennsíkokkal tarkított hegyvidék, dombság és síkság teszi változatossá.
Itt találhatók az ország magasabb hegységei: a Mátra, hazánk legmagasabb hegycsúcsával, a Kékessel és a Bükk, a Bükki Nemzeti Park több mint egyharmadával.
Hazánk fontos, nevezetes történelmi helyszíne, hiszen az államalapító és egyházszervező Szent István király Egerben alapította az első tíz püspökség egyikét, amely 1009-ben már állott.
A gazdasági folyamatok tekintetében Heves megyében meghatározó a nehezen változtatható térszerkezet, illetve a külső tényezők hatása. A megye gazdasága évtizedeken át centrumfüggő volt (budapesti székhelyű gyárak, gyáregységek, telepek), egyoldalú piaci kapcsolatokkal, helyenként viszont jó színvonalú műszaki és szellemi feltételekkel. A keleti piacok összeomlása, az elhúzódó privatizáció, a centrumfüggőség a gazdaság és a foglalkoztatottság igen nagymérvű visszaesését eredményezte az 1990-es évek első felében.
A 90-es évek második felében az országos tendenciákkal összhangban megélénkültek a gazdasági teljesítmények, melyben meghatározó szerepet játszottak a megyébe érkezett szakmai tőkebefektetők, a mezőgazdaságban a tulajdonviszonyok rendezése, az élénkülő ipari és kommunális beruházások, az M3-as autópálya újabb szakaszának átadása után jelentős munkahelyteremtő beruházások valósultak meg Hatvan, Heves, Gyöngyös és Eger térségében.
Az Ózd-Putnok-Észak-Hevesi Vállalkozói Övezetbe tartozó települések kiemelt kedvezményeket kínálnak a betelepedni kívánó vállalkozások számára. Heves megye történelmi nevezetességei, műemlékei, természeti adottságai (víznyelők, karsztforrások, kénes és szénsavas forrásvizek, gyógyvizek), történelmi borvidékei, néprajzi hagyományai jelentős idegenforgalmi vonzerőt képviselnek.
A parádi, bükkszéki, egerszalóki és egri források és fürdők a megye rendkívül gazdag termálvízkincsét hasznosítják gyógycélokra. Szilvásvárad a lipicai ló, a fogathajtás és a lovassportok hazája. A Mátra és a Bükk erdőit a vadászok is kedvelik.