Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos kijelentette: „Javaslatainkkal a lehető legszükségesebb szintre kívánjuk csökkenteni az európai kutatási programok megvalósulását nehezítő adminisztratív akadályokat. El kell érnünk, hogy e programokban a legjobb kutatók és a leginnovatívabb vállalkozások vegyenek részt, és lehetővé kell tennünk a számukra, hogy eredményesen tudjanak dolgozni és ne a bürokráciával kelljen vesződniük. Ez hozzá fog járulni Európa gazdaságának élénküléséhez, valamint az életminőség javulásához. Elsősorban még több kis- és középvállalkozást kell arra ösztönöznünk, hogy részt vegyenek ezekben a kezdeményezésekben. Meggyőződésem, hogy ezt meg tudjuk tenni anélkül, hogy engedményeket tennénk a pénzügyi ellenőrzés terén. Ennek megvalósításához kérjük a többi uniós intézmény támogatását."
Janusz Lewandowski, költségvetési biztos hozzátette: „A költségvetési rendelet felülvizsgálata, amelyet a Bizottság a jövő hónapban ismertet, konkrét jogszabályi javaslatok formájában alapozza meg a kutatás támogatásának egyszerűsítését, ami sok más szakpolitikai területen is segítséget fog jelenteni. Egyszerűsítenünk kell a szabályokat, hogy az uniós források potenciális kedvezményezettjeit - így a kis- és középvállalkozásokat vagy a nem kormányzati szervezeteket - ösztönözni tudjuk arra, hogy pályázzanak e források felhasználására. Az egyszerűsítés révén az EU költségvetése hatékonyabban fogja szolgálni a polgárok és vállalkozások érdekeit."
A Bizottság stratégiájának első része javításokat tesz lehetővé a jelenlegi jogi és szabályozási kereten belül, amelyek közül egyesek már folyamatban is vannak. Néhány példa ezek közül: fejlettebb informatikai rendszerek, a szabályok összehangoltabb alkalmazása, különösen a könyvvizsgálat területén, valamint a kutatási szervezetek finanszírozási kérelmének alapjául szolgáló pályázati felhívások felépítésével és tartalmával kapcsolatos javítások.
A stratégia második része a még gyökeresebb egyszerűsítés érdekében - mindazonáltal továbbra is fenntartva a hatékony ellenőrzést -, magában foglalja a jelenlegi pénzügyi szabályok módosítását, így például az átlagos költség szerinti elszámolási módszer alkalmazásának kiterjesztését, amellyel elkerülhető, hogy a projektek kapcsán minden egyes kisebb kiadást fáradságosan, egyenként kelljen elszámolni. A Bizottság azt is lehetővé kívánja tenni, hogy a projektek az uniós támogatásnál a nemzeti kutatásfinanszírozás esetében előírttal megegyező számviteli módszereket alkalmazzanak. A javaslatok elfogadásához az Európai Parlament és a Tanács határozata szükséges.
A tervezett változtatások harmadik típusa várhatóan a jövőbeni kutatási keretprogramokkal összefüggésben fog megvalósulni. A bemutatott lehetőségek között szerepel a „teljesítményalapú kifizetés" fokozatos bevezetése: a kedvezményezettek meghatározott tudományos feladatok elvégzésére átalányösszegű kifizetésben részesülnének, és az egyes költségtételek elszámolása helyett azt kellene igazolniuk, hogy az adott feladatot hatékonyan és eredményesen elvégezték.
A Bizottság mindeközben elindította a jelenlegi, hetedik keretprogram időközi értékelését, amelynek elvégzésével független szakértői csoportot bízott meg, Rolf Annerberg elnökletével. A szakértői csoport jelentése előreláthatólag őszre készül el.
Rolf Annerberg a Svéd Környezetvédelmi, Agrártudományi és Területrendezési Kutatótanács (FORMAS) főigazgatója. A szakértői csoport megbízatása számos, a keretprogramba tartozó tevékenységek megtervezésével, végrehajtásával és hatásaival kapcsolatos kérdésre kiterjed.
Háttér
A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram szemmel láthatóan felkeltette a kutatótársadalom élénk érdeklődését: a 2007 óta beérkező pályázatok száma meghaladta a harmincháromezret, valamint csaknem hétezer projekt részesült támogatásban. Közel valamennyi európai egyetem részt vett a keretprogramban.
Az eljárás egyszerűsítése érdekében már több konkrét lépésre került sor a keretprogram kidolgozása során és annak alkalmazása óta egyaránt.
A keretprogram révén például megvalósult egy új garanciaalapnak, valamint a regisztrációt szolgáló egységes rendszernek a létrehozása, így a több éve több projekttel pályázó szervezeteknek csak egyszer kell benyújtaniuk a szükséges információkat. A keretprogram tíz résztvevője közül nyolc mostanra mentesült a pénzügyi életképesség előzetes ellenőrzése alól, négyből háromnak pedig a rendszeres költségtérítési igény bejelentésekor nem kell pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítványokat benyújtaniuk.
A Bizottság 2007-ben két új végrehajtó ügynökséget hozott létre: a Kutatási Végrehajtó Ügynökséget (REA) és Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségét (ERC-EA). Az Európai Kutatási Tanács a hetedik kutatási keretprogram alapvető pillére, amely támogatja a kezdő vagy tapasztalt kutatók irányításával megvalósuló projekteket. Ennek során nem feltétel, hogy egy adott projektben határokon átnyúló konzorciumok is részt vegyenek.