Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. - NORDA

Jean de Ruyt, Belgium állandó EU-képviselője (nagykövet) pénteken a European Policy Center (zömében uniós témákkal foglalkozó brüsszeli nemzetközi kutatóintézet) fórumán beszélt a leendő belga EU-elnökség legfontosabb törekvéseiről. Elsőként azonban utalt az elnökség előtt álló azon kihívásra, amit úgy jellemzett, hogy „nem mi kerestük magunknak, hanem az élet hozta nekünk": a Lisszaboni Szerződés életbe lépéséből adódó intézményi változások beüzemelésére. „Az Európai Külügyi Szolgálat felállítása, ez most már bizonyos, a gyakorlatban a belga félévre marad" - mondta, majd emlékeztetett arra is, hogy amíg nem rendeződik véglegesen Catherine Ashton külpolitikai főképviselő politikai szintű helyettesítésének a kérdése, addig az EU külügyi tanácsának munkája körül is adódhatnak teendők a soros elnökség számára. De Ruyt ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a belga hat hónap végére minden ma még nyitott „lisszaboni" intézményi kérdést sikerül majd végkép lezárni, az utánuk következő (történetesen magyar - a szerk.) EU-elnökség pedig már egyértelműen bejáratott mechanizmust vehet majd át. Részben szintén az „élet produkálta" a belga nagykövet által részletesen vázolt gazdasági és pénzügyi teendőket is. „Bebizonyosodott, hogy az állami beavatkozásoktól való fokozatos visszalépés (az „exit strategy") meghatározása nem elég, mert újabb súlyos teherként zuhant a kormányok nyakába az adósság-, és nyomában a monetáris válság" - fejtegette a belga diplomata, aki szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy ez utóbbiak orvoslására „a Lisszaboni Szerződés nem ad érdemi fogódzót", a gazdasági kormányzás erősítésére például nincs szerződésben rögzített új forma. Ezért értékelődött fel De Ruyt szerint Herman Van Rompuy Európai Tanács-elnök szerepe, és ezért várnak továbbra is komoly teendők a soros elnökségre is. „Az EU-pénzügyminiszteri tanács (az ECOFIN) kiemelt fontosságra tett szett az Uniós életében, miközben az itt zajló munka menedzsmentje továbbra is teljes egészében soros elnökségi kompetenciában maradt" - húzta alá a belga diplomata. Aki szerint nem lesz könnyű politikai szinten összeegyeztetni - majd még inkább: a gyakorlati lépések szintjére lefordítani - a fiskális konszolidációt és a növekedés ösztönzését célzó erőfeszítéseket.
Mindezek mellett De Ruyt szerint továbbra is élénk figyelmet igényel a pénzpiaci szabályozás gyakorlati végrehajtása - „sokan azt hiszik, hogy itt már minden elkészült, pedig hát távolról sem, csupán az EU-tanács jutott közös nevezőre, de az Európai Parlament verziója majd csak júliusra várható", jegyezte meg ennek kapcsán -, ha azt akarják, hogy az új mechanizmusok 2011-ben ténylegesen működjenek is már. „És akkor még az európai elképzelések helyességéről a globális partnereket is meg kell győzni" - tette hozzá.
A jövőbeli hasonló válságok kivédését, és az európai kormányzás erősítését célzó erőfeszítések kapcsán De Ruyt utalt a Van Rompuy-vezette csoport munkájára, a leendő belga EU-elnökség részéről is megtámogatva az utóbbi azon véleményét, hogy kerülni kell a szerződéses keretek módosítását. „A meglévő szerződésekből kell minél többet kihozni, olyan eszközökre támaszkodva, amelyek az adott keretek közé elférnek" - hangsúlyozta De Ruyt.
A BruxInfo azon kérdésére, hogy egy ilyen, már önmagában is nehéz időszakban miként akarja a belga elnökség a többéves közös költségvetés félidős felülvizsgálatát kezelni anélkül, hogy ez újabb frontokat és ellentéteket nyitna a tagországok között, a belga diplomata válaszában reményét fejezte ki, hogy a jelenleg futó hét éves keretbüdzsé 2005-ös elfogadásakor kötelezően előírt gyakorlaton sikerül majd különösebb feltűnés nélkül túl lenni. „Senki sem akar túl sokat foglalkozni vele, és főként senki nem akar Pandora szelencéket nyitogatni" - vélte De Ruyt. Sejtetve, hogy a kora őszre várt felülvizsgálat a mai szándékok szerint kizárólag csak a már elfogadott, és 2013-ban véget érő közösségi pénzügy terv eddig végrehajtási tapasztalataira fog szorítkozni, és kerülni fogja jövőbeni költségvetési kérdések boncolgatását. „A jelek szerint az Európai Parlament is kész követni ezt a vonalat" - tette hozzá bizakodva.
De Ruyt viszonylag részletesen szólt a bővítési folyamatról is. Egyfelől elismerte, hogy az EU közvéleménye nem lábalt még ki az utóbbi időben emlegetett „bővítési fáradtságból", és hogy a jelen gazdasági válság, a tagállami megszorítások sora sem feltétlen nyújt kedvező hátteret mindehhez. Mindezekkel szemben emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az „európai perspektíva" fontos adalék a Nyugat-Balkán stabilizálásához, és bizakodva szólt az EU-horvát csatlakozási tárgyalásokról, amiket szavai szerint - az elnökségre készülve - maga is „közelről figyelt", és alakulását tekintve igen optimista. A teljes befejezésre ugyan a belga elnökség alatt szerinte még nem lehet majd számítani, de további komoly haladásra - különösen a határvitáról tartott szlovéniai népszavazás múlt heti eredménye után - annál inkább. Az EU-török tagfelvételi tárgyalásról már tartózkodóbban nyilatkozott, úgymond, mivel elkezdődött, „hát folytatni kell", de gyorsan jelezte azt is, hogy itt aligha várható majd gyors haladás. Ennek oka szerinte részben maga Törökország, amelyik továbbra is adós bizonyos elvárásoknak való megfeleléssel, miközben láthatóan saját stratégiai szerepének az átértékelése is foglalkoztatja éppen.
Viszonylag kevés szót szentelt a belga nagykövet a klímatárgyalások témájának. Emlékeztetett, hogy a fő kihívás a mexikói újabb világtalálkozó lesz majd, amelyre készülve úgymond „fenn kell tartani a már létező európai kötelezettséget", és törekedni kell arra, hogy ezek számára "megnyerjék a többieket is". Összességében azonban De Ruyt szerint a belga félév alatt klímaügyben „aligha várhatunk csodákat", ez azonban szerinte nem Brüsszel hibája, hanem az a tény áll a hátterében, hogy a tényleges áttörés láthatóan inkább 2011-ben várható majd.

 (forrás: bruxinfo)