Régió - Nógrád megye bemutatása
Főbb adatok
Terület: 2.544 km2
Lakónépességének száma: 217.819 fő
Népsűrűség: 86 fő/km2
Települések száma: 127
Székhelye: Salgótarján
Főbb városok: Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Szécsény, Rétság
Kistérségei: Salgótarjáni, Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Pásztói, Szécsényi, Rétsági kistérség
Nógrád megye az ország északi részén, Pest, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék, illetve a Szlovák Köztársaság által határolt területen fekvő középfokú közigazgatási egység. Magyarország második legkisebb, az észak-magyarországi régió legkisebb területű és lélekszámú megyéje.
Természeti adottságai révén - a megye területén kapcsolódik egymáshoz a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra, valamint az önálló egységként kezelendő Karancs-Medves vidék - erőteljes tagoltsága miatt hegyes-dombos Nógrád megye területe.
Nógrád megye mai gazdasági fejlettségi szintje és bizonyos sajátosságokat hordozó gazdasági szerkezete az egyenlőtlen fejlődés törvényszerűsége alapján történelmileg hosszú időszak folyamán alakult ki. Az elmúlt több mint egy évtizedben, de különösképpen a rendszerváltás után radikális változásokon ment keresztül. A megye gazdasági arculatának alakulását alapvetően a természetföldrajzi adottságok és az örökölt sajátosságok határozták meg.
A kedvezőtlen termőhelyi és éghajlati adottságokkal rendelkező mezőgazdaság és a tradicionális, szénbányászatra épülő, meglehetősen egyoldalú iparszerkezet kialakulása meghatározta Nógrád megye további sorsát, fejlődési lehetőségeit. Az ipari termelés volumenének növekedése messze elmarad az országos átlagtól, 1998-ban mindössze 3%-os, 1999-ben 4,5%-os volt.
A térség fejlesztéséhez külső forrásokra is szükség van, a munkahelyek teremtését különböző forrásokból az állam is támogatja. Nógrád megyében, az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 40%-a.
A megye életében korábban meghatározó jelentőségű bányászat, kohászat elsorvadásával mára a gépipar, az elektronika, az építőanyag-ipar és a textilipar kapott fontosabb szerepet. Néhány termék - autóbusz szélvédőüvegek, tűzhelyek, acélhuzalok, csempék - az országos termelés meghatározó részét képezi.
A megyében 1 vállalkozási övezet, a Salgótarján-Bátonyterenyei, valamint 4 ipari park,
- a Balassagyarmati (1997),
- a Salgótarjáni Városkapu (1998),
- a Rétsági és
- a Bátonyterenyei (2000) Ipari Park várja a befektetőket.
Nógrád megyében, a foglalkoztatottak 11%-a dolgozik a mezőgazdaságban. A megye termőterületének nagysága 232 ezer ha, amelynek 37%-a szántó, 15,8%-a gyep, 44,5%-a erdő, a gyümölcs-szőlő részaránya minimális.
A kedvezőtlen természetföldrajzi adottságok ellenére kedvező terméseredmények érhetők el a napraforgó, burgonya és a kenyérgabona esetében, valamint jelentős hagyományai alakultak ki a bogyós gyümölcsűek, illetve gyógynövények termesztésének is. Az állattenyésztés a megye mezőgazdasági termelési értékéből kb. 40%-al részesedik, elsősorban a szarvasmarha és a juhtenyésztés jellemző. Az idegenforgalomban az utóbbi években kedvező változások következtek be.
Egyre színvonalasabbá válik a propaganda, szaporodnak a kulturális programok, egyre több látogatót vonzanak a különböző vásárok, kulturális- és sportrendezvények. A megye idegenforgalmi adottságai olyan lehetőségeket rejtenek magukban, amelyek kihasználásra érdemesek. Ilyen többek között az, hogy több országos és helyi jelentőségű védett természeti területtel rendelkezik.
Gazdag történelmi, kulturális és építészeti értékekben, több települése kapcsolódik nagy, országos üdülő körzetekhez. Ebben a megyében található Hollókő, mely a magyarországi világörökség része.
